... most látom, hogy hú, de elmaradtam...

Nyulambulam úgy készült, mintha csigák vagy lajhárok horgolták volna, nem is én. A pofácskáját körülbelül háromszor komponáltam át, de még mindig nem igazán tetszik... :-(

kaptam... és most továbbadom

Zsuzsától kaptam, és most továbbadom Maczynak - nagy szeretettel.
Nem kapkodtam el, de annál szívesebben adom. :-)

... de nincs is mindig új ötletem

A nagyfejű testvérpár.

Ami most félig kész, az egy piros dresszben pompázó nyúl.
Majd meglátjuk, jól áll-e neki. :-)

... és még mindig nem unom...

Ezek a napokban bújtak ki a tojásból...

... mert még mindig szívesen csinálom...

Makinak azt hiszem legalább háromszor szedtem le, és varrtam fel a szemét, mire eléggé "majmos" lett. :-)

... és nem hagyom abba...

Volt már trópusi állat, legyen már egy sarkvidéki is!

... és az újabbak

Egérke igazán helyes lett. Annyira cukorpofa a feje, hogy nem is ajándékoztam családon kívülre, nagyon is családon belül talált gazdát. :-) Így azért nekem is megmarad egy kicsit...

A dundi kutya épp ma lett kész. Az édességfüggő alkotója is majdnem ilyen... :-/

Újabb hóbagoly készül, és vannak még terveim. :-)
Köszönöm a figyelmet mindazoknak, akik nézik a blogot, pláne ha megjegyzést is írtok!